Tavalyelőtt nyáron ettem életemben először malacsültet, a horvát tengerpart egyik eldugott kis városának még eldugottabb éttermében. Beleszerettem az ízébe, a szaftos lével átitatódott krumpliba, a csípős ajvar és a nyers lilahagyma tökéletes kombinációjába. Azóta több-kevesebb sikerel próbálkoztam felidézni azt az ízt, és a saját konyhámban reprodukálni. Tegnap este, előszőr a malacsült-pályafutásom során sikerült. Régebben próbálkoztam elősütni, majd utána grillezni, de nem volt az igazi.
Múlt szombaton beszereztem a tökéletes bőrös combszeletet a Fővámon, hazacipeltem nagybüszkén, majd szárított erőspaprikával, fokhagymával és babérlevéllel jó 4 napra pácba helyeztem a hűtő mélyére tolva.
Tegnap azonban nekiveselkedtem.....előmelegítettem a sütőt, majd jó másfél kiló ella burgonyát elnagyzolva darabokra vágtam (szigorúan hidegvizes mosás után) mellé dobáltam fél kiló szintén úgy-ahogy felkarikázott hagymát, és ráhelyeztem a malacot. Csak úgy, natúr, nyakon öntve a páccal, körverakva a pácból kicsent fokhagymával. Fólia alatt sütöttem 2 órán keresztül kb. 160 fokon, majd a fóliát eltávolítva grillfunkcióra állítottam becses sütőmet és a szeletet minkét oldalán megsütöttem (kb 10-10 perc kellett neki).
Autentikusan, ajvarral, és hagymával ettük vacsorára. Azóta is nyalogatom a szám szélét :)
