Mindennapos

Ahogy megjelennek az első napsugarak, a hőmérű higanyszála +10 fok fölé kúszik, a növények rügyet fakasztanak.....no, akkor a lányok is virágzásnak indulnak. Vannak konszolidált nagykabát-letevők, és vannak ők, akik miatt a hirtelen jött meleget évek óta "ribancriadóként" emlegetek.

Pici szoknya, (majdnem öv) pici felső, cici és köldök kint, hatalmas, légyszemekre hajazó napszemüveg, magassarkú szandál....és a bukdácsolás. Mert járni egyik sem tud, a szokyna nem ápol és nem eltakar, azok a lányok öltöznek fel így, akik még egy túlszabott melegítőben is szexisebbek lennének, mint így, önmaguktól levetkőzve. Vicces őket megfigyelni, de érdemes. Mindig csoportosan járnak, egymást dícsérik, és győzik meg arról, hogy a tigriscsíkos leggings passzol a pink holdjáró talpú szandállal, a műköröm (persze minimum 2 centis) az még mindig trend, a tavasz színe a fekete és hogy a 15 fok elég meleg ahhoz, hogy meztelen lábszárral járjunk az utcán. Szerintük teljesen normális, ha a nadrág/szoknya/ akármi egy-két számmal kisebb, mert az önbizalomnak jót tesz, az a mellékes tény, hogy vicces és szánalmas a kívülállónak, őket már cseppet sem zavarja.
Vannak alsóbbrendű csapatok, ők csak szeretnének olyanok lenni, mint a "menők", mindig a kisebb létszámú csoportosulás jellemző, alacsonyabb kategóriájú öltözékkel, míg a menők hátán csak úgy szikrázik a műkristályos Mayo vagy Keyo felirat, s a friss tavaszi szellő vígan birizgálja a rózsaszín pufimellény kapucniján a műszőrme szegélyt.

Minnél melegebb van, annál többen vannak, annál feltünőbbek, aztán mikor ténylegesen beköszönt a nyár, és a hőség leveteti a legszemérmesebbünkről is a vastag holmikat, a csupasz vállak és a meztelen lábak között eltűnnek ezek a lányok.