Sok minden történt ma, jó is, rossz is...érdekesek és unalmasak egyaránt. Kaptam leveleket, negatívat-rombolót, pozitívat-építőt. Mind-mind jó valamire....sok minden megfordult ma a fejemben, talán elsőre az, hogy miért ítélünk elsőre, és ha ítélünk is, mi alapján? Kinézet? Vélemény? Személyes találkozás esetén szóba jöhet még az aktuális ruházat, az illat, az összkép. Én itt nem szoktam önmagamról készített fotókkal "dobálózni", elkerülve a sztereotipizálást...amit leírok, és ahogyan leírom, sokakban formál véleményt a személyemmel kapcsolatban. Ezzel senki nincs egyedül, én is gondolok amit gondolok, ez így van rendjén, az lenne furcsa, ha nem jutna eszünkbe semmi. Minden benyomás gondolatokat szül, egyesekben indulatot, másokban örörmöt.
Jut eszembe, ma éppen "szerelmet" vallottam itt valakinek. És még valakinek, akihez eddig nem jutott el a vallomás. Szívből jött és hirtelen volt, azt hiszem ez volt az egésznek a titka, hogy váratlan volt és nem gondoltam át ezerszer.
Benyomás. Mi is az? Az első találkozás, vagy a virtuális térben az első komment? Netalán privát üzenet, esetleg a nyilvánosan lefolytatott első beszélgetés? Mi határozza meg azt, mit gondolunk a másikról, egyáltalán ha gondolunk róla valamit? Sokan itt az oldalon mániákusan megnézik egy-egy hozzászólás kapcsán az adott felhasználó adatlapján, sokszor nehezményezve azt, hogy nincs fent az illetőről arckép, mintha az egy félig-meddig anoním fórumon bármit is változtatna. Az adatlap egy lehetőség arra, hogy láttassuk magunkat valamilyennek, ami előfordulhat, hogy köszönőviszonyban sincs a valós személyiségünkkel, csupán szeretnénk azok lenni, aminek látszunk. Vannak naplók is, amik akár egy forgatókönyvnek, vagy egy fiatal lány ábrándjainak is beillenének, a mindennapokról írt csacskaságok kimerülnek a ruhák, a cipők, és az imádott férfi háromszögében.
Mások keserű fájdalommal írnak arról, milyen küzdelemmel telnek a napjaik, legyen szó a sorok között gyermekáldásról, anyagi nehézségről, házassági válságról. Mindegyik mögött megbújuk egy sors, egy élet, egy történet. Vannak mesébe illők, vannak elgondolkodtatók és vannak elkeserítők? Míg egyesek szebbnek-többenk akarnak látszani, mások élvezik a szerepeket, hogy megbontránkoztathatnak. Egyszerűen képtelen vagyok elhinni, hogy vannak olyan buta lányok, akik elhsizik, hogy arról szól az élet, amit leírnak. remélem, hogy csak vicc...mert komoly egyszerűen nem lehet.
Én is felszínesnek tűnök sokszor - tudom - szándékosan... vannak események, amiket csak felületesen érintenek, dolgok, amik nem mozgatnak meg...csak elsiklok mellettük, felettük.
Néha komoly vagyok, néha szeleburdi, személyiségem eme vidám kettőssége teszi lehetővé, hogy ne éljem meg unalmasan a napjaimat, és hogy a barátaim se mondják, azt, hogy az agyukra megyek. Velem móka és kacagás az élet:DWhat are you here for today?
What are you here for today?
2010.03.19. 12:51 :: maripán
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://maripaan.blog.hu/api/trackback/id/tr101852106
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.